Bányásztelepülésből egyetemváros 1. rész

Pécs kellemes klímája hazánk mediterrán szegleteként csak úgy vonzza a turistákat, és pezsgő egyetemi
város is. A jelenlegi egyetem nem különösebben modern, és a 21. században
született, de kultúrájában ősi gyökerekkel bíró, érett létesítmény. A Pécsi
Tudományegyetemet észak-amerikai mintára épült társaival ellentétben nem a kampuszosodás,
hanem területileg szétszórt struktúra jellemzi, ami a szakértők szerint többféle
folyamatot is indukálhat.

Létrejöhet szegregáció – jelenleg ez történik a
megszokott egyetemi környezetből kieső Zsolnay Negyeddel –, dzsentrifikáció,
azaz, hogy a felértékelődött belvárosi területeket ellepik a fiatal
értelmiségiek, illetve studentifikáció. Ez utóbbin azt értjük, amikor az
egyetemisták átveszik az uralmat egy városrész fölött.

Erre lehet példa a beszédes nevű pécsi Egyetemváros. Jól követhető Pécs címerein az is, hogy hogyan változott
a 25 évvel ezelőtti bányászváros egyetemvárossá. Az egyetemi diákság jelenléte
egy városban általában pozitív hatással bír. Jellemzően többletbevételt jelentenek
a helyi vállalkozások számára; az új vállalkozások plusz munkahelyeket
teremtenek, gazdaságdinamizáló hatásuk van.

A külföldi hallgatók bevonzása kiemelkedően
fontos egy egyetem életében, hiszen növeli annak presztízsértékét. Ebből a
szempontból túlnyomórészt pozitív megítélésben részesül mind Pécs városa, mind
a Pécsi Tudományegyetem, a külföldi diákok a tandíjon kívül évente több mint
négymilliárd forintot költenek helyben, főként lakhatásra, étkezésre és
szórakozásra.

Kovács Rhewa Andrea

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát További információk

A cookie beállítások ezen a weboldalon "cookie-k engedélyezve" beállításon vannak, hogy a lehető legjobb böngészési élményt nyújthassuk Önnek. Ha Ön folytatja ennek a weboldalnak a használatát anélkül, hogy megváltoztatná a cookie beállításokat, vagy az alábbi "Elfogadom" gombra kattint, akkor Ön hozzájárul a fentiekhez.

Bezárás