Az elmúlt évtizedek során megfigyelhető volt a forró napok számának növekedése. A technika fejlődése mellett, ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyre több klíma dolgozik, nemcsak a forró napokon, hanem folyamatosan egész évben. Ugyanis nemcsak hűteni, hanem fűteni is lehet ezekkel a készülékkel a helyiségeket, így csökkenthető a beépített épületgépészeti berendezések száma.
A kevesebb berendezés pedig kevesebb meghibásodási lehetőséggel, kisebb kiadással jár. A leginkább elterjedt típus az osztott (split) rendszerű klíma, amikor egy kültéri és egy beltéri egység kerül felszerelésre különböző helyekre és a kettő között rézcsöveken kering a hűtőközeg. Multi rendszerek esetében, egy kültérihez több beltéri egység is kapcsolódhat, így hatékonyabb minden helyiség komfortossá tétele úgy, hogy kívülről sem kell teleaggatni a falakat hőcserélőkkel.
A kültéri egységnél történik a lakásból kivont hő leadása, vagy fordított üzemmódban itt veszi fel a berendezés az a hőmennyiséget, amivel fűti bent a kívánt helyiséget. A klíma beltéri egységben hasonló lemezbordás csöveken adódik át a hő, mint az autó orrában látható radiátorok.
Itt is egy ventilátor gondoskodik a hatékony hőátadásról, keringetve a szoba levegőjét. Ekkor a klíma nem szállít friss levegőt az adott helyiségbe, ezért időnként gondoskodni kell a szellőztetésről, az elhasználódott levegő cseréjéről. Ahol a friss levegő pótlásáról emberi beavatkozás nélkül kell gondoskodni, ott friss levegőt is bekeverő egységeket kell beépíteni. Ekkor a hőcsere mellett, megvalósul a fokozott légcsere is.