A menyasszony csak addig menyasszony, amíg a menyasszonyi tánc illetve a pénzszedés le nem jár. Amikor ezek megtörténtek és eltelt éjfél, akkor a menyasszony szépen átöltözik és attól a perctől kezdve újasszony vagy menyecske lesz. Legalábbis a régebbi időkben ez így volt. Fontos kellékei a menyecske ruhák. Ez talán az egyetlen olyan kellék, mely nélkül ez a pillanat nem valósulhat meg igazán, fizikailag, csakis szellemileg, gondolatilag. De mivel ott a ruha, ezért nyugodtan fizikailag is megtörténik a nagy pillanat. Ezt mostanában nem nagyon tartják, mint szokás valami okból kifolyólag. Talán azt mondják, hogy egy nap menyasszony a menyasszony és akkor is nem öltöződik. Ebben talán van valami, de azokat a menyasszonyokat is megértem, akik még mind a mai napig is átöltöznek, hiszen ők azért teszik főleg, mert szeretnek öltözködni, szeretik a ruhákat. De mikor ez még szokás volt, akkor még nem volt ennyire divat, hogy egyik ruhát tesszük, másikat vesszük. Éppen ezért is volt varázsa ennek az egész ceremóniának.